Kezdőlap

et logo 230 2



A Gyergyói-medence térségében a táji környezet az elmúlt évszázadok gazdálkodási módját tükrözi vissza (Máté 2007, Ujj–Fehér 2016). A térség szociális-ökológiai fenntarthatósága kapcsán kulcsfontosságú a helyi társadalom tudatossága a tájfenntartó gazdálkodás terén, amely itt elsősorban az állattartást, főként juh-, kecske- és szarvasmarhatartást és az állati termékek feldolgozását jelenti (HMAS 2009). Jelen tanulmányban a Gyergyói-medencében 2015 nyarán végzett empirikus kutatás és kapcsolódó szakirodalom tanulságai alapján a tejtermelés, -feldolgozás és értékesítés folyamatán keresztül mutatjuk be azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a táj és ember egymást fenntartó kapcsolatát. Az eredmények egy sajátos kettősséget mutatnak. Egyrészt a táj és a társadalom egymásrautaltsága tapasztalható, ugyanis sokak megélhetésében jelentős szerepet tölt be a tájfenntartó gazdálkodás. Ők az élelmiszer-termelésen túl a táj kezelését is ellátják, megelőzve ezzel a táj degradációját, természeti konfliktusokat, megőrizve a vidéki lakosság identitását évszázadokig meghatározó ismereteket, hagyományokat, valamint a táj változatos hasznosításának lehetőségét. Másrészről azonban számos tényező akadályozza a gazdálkodók tudatosságának megerősödését az ökológiai gazdálkodás terén (demográfiai sajátosságok, vállalkozói kultúra, érdekellentétek, együttműködési hajlandóság, munkaerő, EU-s támogatáspolitika, modernizáció stb.). E tényezők számbavételével a Gyergyói-medence jövőbeli kihívásaira igyekszünk felhívni a figyelmet.

Kulcsszavak: táj, ökológiai gazdálkodás, Gyergyói-medence, tej útja

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Aktuális szám


et2023 1

Az Erdélyi Társadalom folyóirat a következő nemzetközi adatbázisokban jegyzett:

ceeol logogesis

 proquest logodatacitemta konyvtar sitelogo

Index Copernicus

Részletes kereső

A folyóirat támogatói

et tamogatok 2019 1

 

BGA logo 2022