Nagyné Molnár Melinda: Merre tovább, erdélyi kisparaszti gazdálkodás? Pillanatkép az EU-csatlakozás idejéből egy székelyföldi aprófalu – Siklód – példáján
Nagyné Molnár Melinda: Merre tovább, erdélyi kisparaszti gazdálkodás? Pillanatkép az EU-csatlakozás idejéből egy székelyföldi aprófalu – Siklód – példáján
A kisparaszti gazdálkodás az idők folyamán más-más jelentőséggel, de mindig részét képezte a vidéki térségek megélhetésének. A rendszerváltás után Kelet-közép-Európa-szerte felszámolódott az államszocializmus idején működő nagyüzemi rendszer. A változásnak egyenes következménye volt a családi gazdálkodás újraéledése. Romániában a szocialista mezőgazdasági nagyvállalati struktúra összeomlása után uralkodó üzemformává a kisparaszti magángazdaság vált. A kialakult új agrárstruktúra azonban konfl iktusokkal terhelt. Súlyos probléma a munkaerő és tőkehiány, az elavult termelési technológia. A hatékony gazdálkodást lehetetlenné teszi a végletekig elaprózódott földbirtokszerkezet. Úgy tűnik, annak ellenére, hogy Erdélyben Magyarországhoz viszonyítva a hagyományos vidéki paraszttársadalom többet megőrzött magából, mégis kevés példáját látni a tudatos tervezésnek, a kockázatvállalásnak. E tanulmányban egyrészt az Erdélyben az elmúlt másfél évszázadban ható, a kisparaszti gazdálkodást alapvetően befolyásoló tényezőket, eseményeket foglalom össze; másrészt rá kívánok világítani a piacgazdaság jelenlegi kihívásaira egy konkrét erdélyi aprófalu (Siklód) példáján keresztül.