Ez a tanulmány a két világháború közti csehszlovákiai, romániai és jugoszláviai kisebbségi magyar közösségek társadalmi pozícióit veszi számba, vázlatosan összefoglalva: a népességszámot, az etnikai térszerkezetet (a nyelvhatárok változását), az urbanizáltságot, a foglalkozási szerkezetet, az iskolai végzettséget, a gazdasági pozíciókat, valamint a vallásgyakorlás intézményes kereteit. A Magyarországtól elcsatolt területeken a magyarság demográfiai, társadalmi és gazdasági pozíciói mindenhol leromlottak és Magyarországtól is elmaradtak. A legnagyobb leszakadás a magyarországi fejlődéstől Vajdaság és Kárpátalja magyar közösségeiben következett be. A politikai, majd gazdasági és társadalmi átalakulás legnagyobb vesztese mindenhol a városi középosztály és ipari kisegzisztenciák világa volt.
Kulcsszavak: magyar kisebbségek, Jugoszlávia, Románia, Csehszlovákia, demográfia, társadalomstatisztika, egyházi intézményesség
