Részletek

Készült: 2014. március 04.

A tanulmány egy sajátos tér-idő szemlélet révén ragadja meg a romániai regionalizáció folyamatának fontosabb állomásait a modern Románia kialakulásától egészen napjainkig (1859–2013). Ennek megfelelően az elemzés a régiókérdés rövid tematizálásával indít, melyet a centralizmusregionalizmus ellentétpár mentén szerveződő különböző területi-közigazgatási modellek kronologikus elemzése követ az államterület szervezésének első lépéseitől a jelenlegi kormánykoalíció decentralizációs törvénytervezetéig. A precedensértékkel bíró területi-közigazgatási modellek bemutatása új megvilágításba helyezi a jelenlegi társadalmi-politikai diskurzust, sőt a történelmi múlt öröksége sok esetben olyan kérdéseket vet fel, melyek mind a mai napig éreztetik hatásukat.
Kulcsszavak: Románia, területi-közigazgatási átszervezés, közigazgatástörténet, regionalizáció, decentralizáció, miniszteri igazgatóságok, tartományok, régiók, megyék.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2014. március 04.

Az európai regionalizmus és regionalizáció a történelem folyamán időben és térben – értelemszerűen – eltérően alakult: a szocialista időkben pl. a keleti blokk országaiban nem, vagy alig beszélhetünk regionalizmusról, középszintű önigazgatásról. Az államközpontúság, az etatista szemlélet egyeduralma nem engedte – a hatalom megtartása, a társadalom feletti teljes ellenőrzés igénye miatt nem is engedhette – meg ezen „mezoszint" kialakulását. A szocialista tábor felbomlása után azonban változóban volt és van a helyzet: a fejlett Európával szomszédságban levő volt kommunista országok (így Magyarország is) elindíthattak egyfajta regionalizációs folyamatot, ami a hasonlóságok mellett természetesen a nyugati mintákhoz képest eltéréseket is magában hordoz. A tanulmány a magyarországi középszint lehetséges jövőit taglalja. A területi középszint megerősítésének jelenlegi dilemmái Magyarországon: megye, nagymegye, NUTS 2-régió, vagy NUTS 1-régió legyen-e? Többféle célszerű megoldás lehetséges, az implikáció az állami és önkormányzati feladatmegosztás terén más és más.
A magyar megyerendszer (NUTS 3-szint) az elmúlt évszázadokban mindig igen rugalmasan (bár hibákkal terhelten) alkalmazkodott a változó társadalmi-gazdasági-politikai körülményekhez, s érték- és identitásőrző szerepe is nagyon jelentős volt, ezért ennek szerepét hangsúlyosan kezeli a tanulmány.

A tanulmány teljes szövege (pdf)