Részletek

Készült: 2014. március 04.

A tanulmány a 2011. évi romániai népszámlálás végleges eredményei alapján készült elemzés. Az ország állandó (stabil) népességszáma 20 121 641 fő, de ebből 1,18 millió lakos adatait országos regiszterekből vették át, anélkül, hogy a számlálás során megkérdezték volna őket, ezért a nemzetiségük, anyanyelvük sem ismert. Ez a tény több problémát vet fel, és az előzetes eredmények használhatóságát is csökkenti. A tanulmány során két dologra fókuszálunk. Egyrészt vizsgáljuk, értékeljük, a 2011-es romániai népszámlálás megszervezésének és módszertanának sajátosságait, az ország népességszámát, gazdasági aktivitását és különösen a nemzetiségi összetételre vonatkozó adatokat, rámutatva a fennálló hiányosságokra. Külön kitérünk az „ismeretlen nemzetiségű" népesség összetételének vizsgálatára. Másrészt, vizsgáljuk, az ország lakosságának a gazdasági aktivitását, iskolázottságát, foglalkoztatottságát és foglalkozási rétegződését nemzetiségi összetétel szerint, különös tekintettel a magyar nemzetiségű népességre.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2014. március 04.

Az agglomerációs gazdaságok jelenléte valamint a regionális fejlődésben betöltött szerepük hosszú idők óta foglalkoztatta mind a társadalomtudományok, mind a gazdaságtudományok kutatóit. Már a múlt század kezdete óta számos szerző próbált fényt deríteni a gazdasági agglomerációk keletkezésének okaira, körülírva azokat a tényezőket (szállítási költségek, információáramlás, együttműködési kapcsolatok), melyek jelentős szerepet töltöttek be a klaszteresedési folyamatokban. Bár szerepük az utóbbi évek során sokat változott, összevont hatásuk a gazdaság törvényszerűségei által egyre gyakrabban kapcsolódik a területi tőke fogalmához is. Az agglomerációk típusait illetően ugyancsak számos besorolást különböztethetünk meg a legegyszerűbbektől a legkomplexebbekig, fi gyelembe véve a tagok között létrejött funkcionális kapcsolatokat, egy adott iparágban való szakosodást, a struktúrák területi koncentráltságát valamint számos más tényezőt, mely egyedivé teheti az egyes klasztereket. Jelen tanulmány célja egy átfogó képet nyújtani az utóbbi évek klaszterkutatással kapcsolatos eredményeiről, fényt deríteni az agglomerációs gazdaságok fejlődési folyamatokban betöltött szerepére, különös hangsúlyt fektetve a romániai helyzetre, a regionális dimenzió fontosságára, az innovációs rendszer hiányosságaira valamint a Strukturális Alapok kínálta új lehetőségekre.

A tanulmány teljes szövege (pdf)