Részletek

Készült: 2014. december 20.

Jelen tanulmányban az elektromos cigaretták elterjedését vizsgálom olyan szélesebb körű folyamatok részeként, amelyek magukba foglalják a dohányzás „civilizálódását". Amellett érvelek, hogy az e-cigaretták növekvő népszerűsége csak szélesebb történelmi kontextusban érthető meg, amely magába foglalja a dohány „higiénikussá tételét", mely folyamat során a „dohányzásból" hatékonyan száműzték a füstöt. E célból feltárom a dohányzásról való leszokásra tervezett készülékek (nikotinpótló terápiák), valamint a dohányzás folytatására irányuló technológiák (elektronikus nikotinszállítási rendszerek) közötti érdekes konvergenciát. Érvelésem szerint a nikotin „terápiák" és a „kábítószerek" közötti szabályozó és osztályozó különbségtételek egyre inkább megszűnnek, miközben a dohányzás szabályozásával kapcsolatos nyilvános viták megértésében és tájékoztatásában egyre hangsúlyosabbá válik a dohányzás társadalmi és pszichológiai használatának feltárása. A tanulmány felvázolja Norbert Elias munkáját és az általa bevezetett „civilizáció folyamata" fogalmat. Míg a kábítószerek használatának, fogyasztásának és szabályozásának változó mintáira vonatkozó legtöbb elemzés orvosi szempontú megközelítésen alapszik, jelen tanulmány Elias alapfogalmainak hasznosságát vizsgálja a hosszú távú átmeneti és fejlődési időszakok gyakorlati megmagyarázása céljából.
Kulcsszavak: dohányzás, civilizáció, szabályozás, Norbert Elias

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2014. december 20.

A tanulmány alapkérdése, hogy a nyugati modernitás évszázadai során hogyan változott a személyközi
erőszak jelentősége az intim szférában, és hogy e változások hogyan magyarázhatók. Elsősorban Norbert Elias főművére, a Civilizáció folyamatára, valamint fi gurációs szociológiájára támaszkodom. Bemutatom, hogy az utóbbi évtizedekben a történeti kriminológusok a gyilkosságok alakulásának hosszú távú vizsgálata alapján szinte teljes mértékben igazolták az erőszakkontrollal kapcsolatos eliasi téziseket. Elias plasztikusan és meggyőzően tárja föl e folyamat számos kulcselemét, ugyanakkor az intimszféra dzsender rendjének nem tulajdonít kellő jelentőséget. A pszichotörténelmi megközelítés szakirodalmára támaszkodva amellett érvelek, hogy a 17. századtól a családi élet centruma az atyai autoritástól az anyai gondoskodás, a kölcsönös érzelmek és a pszichológiai egymásra hangolódás felé tolódik el, és a házasság alapjává a romantikus szerelem ethosza válik. Következésképpen a női ágens hatalma növekszik, míg a maszkulin erőszakmonopólium kizárólagossága és magától értetődősége gyöngül. E folyamat részeként a férfi az intimszférában is kontrollálni köteles erőszakos impulzusait, vagyis olyan diszpozicionális elemeket kénytelen inkorporálni, amelyek a korábbi évezredek során a nőkhöz kötődtek. Tehát a társadalom valamennyi szférájának növekvő pszichologizációja és pacifi kációja nem függetleníthető az intimszféra dzsender-rendjének radikális átalakulásától.
Kulcsszavak: civilizáció folyamata, erőszakkontroll, gyilkosságok, intim szféra, dzsenderrend, pacifikáció, pszichologizáció, női ágens

A tanulmány teljes szövege (pdf)