Ernst Troeltsch a vallási intézményeket három típusba sorolta: egyház – szekta – miszticizmus. A három típus, melyeket inkább programatikus alapállásnak foghatunk fel, a troeltschi műben problématerületeket jelöl ki. Mindhárom területen Troeltsch választ talált arra, hogy a modern viszonyoknak mi a megfelelő: a nem autoriter egyház, a vallási sokféleséget biztosító szekta és az individuumot megalapozó-támogató misztika. A tanulmány a harmadik típust mutatja be. A típus megértéséhez foglalkozik a (vallás)szociológia szakmában méltatlanul elfeledett Troeltsch életútjának és tudományos érdeklődésének bemutatásával, Max Weberrel való személyes és szakmai kapcsolatának alakulásával és William James Troeltschre gyakorolt hatásával. A miszticimus kultúraelemző kategória Troeltsch számára, amely véleménye szerint igazolja a vallás konstruktív jelenlétét a modern társadalom kialakításában és nehézségeinek kezelésében. Dr. Máté-Tóth András (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének tanszékvezetője, a revacern kutatási hálózat koordinátora.
A tanulmány egy rövid elméleti kitekintés után a fiatalok ezoterikus gyakorlatait (mint jóslás, szellemidézés, asztrológia, jóga, feng-shui, reiki, újpogány és sátánista gyakorlatok) és az erre megjelenő társadalmi reakciókat vizsgálja. Egy kérdőíves kutatást elemezve, a középiskolások részvételét a felnőttekével összevetve, a praktikák típusait, gyakoriságukat és a résztvevők motivációit vizsgálja. Sárközy Csongor (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének munkatársa, a Pécsi Tudományegyetem szociálpszichológia PhD hallgatója, a revacern kutatási hálózat projektmenedzsere. Érdeklődési területei az ezoterika és a keleti vallások nyugati megjelenési formái.