Részletek

Készült: 2015. január 27.

Tanulmányomban a Legjobb film Oscar-díja kategóriában 1970–2013 között nyertes filmek női főszereplőinek és jelentős női mellékszereplőinek tevékenységét, célkitűzéseit és célmegvalósítását, illetve hatalmi helyzetét elemzem a magánélet és a nyilvános élet területein. Vizsgálom, hogyan érzékelik a női karakterek a magánéletet és a nyilvános életet elválasztó határt, mennyire élik meg ennek átlépését nehézségként vagy problémamentesként, egyirányú lehetőségként vagy rugalmasan átjárhatóként. További kutatási kérdésem az, hogy miként valósítják meg céljaik és tevékenységük összehangolását e két szférában. Megvizsgálom, hogy kik vannak előnyösebb pozícióban a filmekben, a kitűzött célok elérését és a hatalmi helyzetet tekintve: a csak a magánéletben, a csak a nyilvános életben vagy a mindkét területen aktív nők. A kiválasztott női szereplők jellemzését, filmbeli élettörténetét, tevékenységét, célkitűzéseit és célmegvalósítását, más jelentős női és férfi szereplőkkel való viszonyát és hatalmi helyzetét egy kidolgozott szempontrendszeren alapuló tartalomelemzés módszerével vizsgálom, felhasználva a filmnarratíva-elemzés módszerét is.
Kulcsszavak: film, gender, reprezentáció, magánélet, nyilvános élet.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2015. január 27.

A tanulmány a közép- és kelet-európai női részidős foglalkoztatás tágabb kérdésköréhez kíván mikrotársadalmi perspektívában empirikus adalékot nyújtani. A 2013-ban folytatott vizsgálat két, a régió átlagához hasonlóan alacsony részmunkaidős arányokkal jellemezhető országban készült, a jelen tanulmány pedig összesen 39, részidős alkalmazotti tapasztalatokkal rendelkező nővel készült interjún alapszik. A témában a régióban korábban végzett kutatásokkal ellentétben, de azokat kiegészítendő nem statisztikai szinten próbálja az atipikus munkavégzés e formáját (vagy annak hiányát) leírni vagy magyarázni, hanem az egyén szempontjából igyekszik a motivációkat és jelentéseket feltárni. Arra keresi a tanulmány a választ, hogy miként épülnek fel a részidőben dolgozó nők tapasztalatait értelmező narratívák, milyen motivációk állnak a munkavállalás hátterében, és hogyan hat ez a magán- és szakmai életre. Az elemzés a narratívák négy típusát írja le, és kitér arra is, hogy hogyan befolyásolják ezeket a társadalmilag legitimnek tekintett nemiszerep-koncepciók.
Kulcsszavak: részmunkaidős foglalkozás, nők és munka, foglalkoztatás és munkaerőpiac Romániában és Magyarországon, nemi szerepek.

A tanulmány teljes szövege (pdf)