Részletek

Készült: 2015. december 27.

Ki válhat példaképpé a tizenévesek számára? Kinek a magatartása, külső és belső értékei jelennek meg a tinédzserek szemében, mint követendő példa? A média és a médiahasználat erre hatással bír? Szerettük volna megtudni, hogy a térségünkbeli tanulóknak vannak-e példaképeik, és ha igen, kik a azok, akikhez felnőtt korukban hasonlítani szeretnének? Befolyással bír-e az életkor, a nem és a lakóhely a példakép-választásra? Milyen helyet kapnak a székelyföldi tizenévesek példaképei közt a sportolók? Kik azok a sportolók (és melyek azok a sportágak), amelyre a diákok körében népszerűségnek örvendenek? A labdarúgás és a labdarúgók milyen szerepet „játszik”? A tanulmány célja a tizenévesek példakép-kérdését, különös hangsúlyt fektetve a sportolói példaképekre. Az elemzés alapjául egy 2012 és 2014-es adatgyűjtés áll, mindkét alkalommal több mint kétezer 7. és a 11. osztályos tanulót kérdeztünk meg médiahasználat, médiafogyasztás témakörökben. A tanulmány egyik alapkérdése, hogy vajon az új média új példaképeket, új ikonokat fog termelni? És mire világítanak rá ezek az eredmények, mire hívják fel a figyelmet? Milyen az új lehetőséget, új esélyt vagy új kihívást jelenthet ez úgy a szülők, pedagógusok, tanárok, helyi közösségek számára, ha ismerik a tanulók példaképeit?
Kulcsszavak: példakép, médiahasználat, médiasztár, érték, tartalomelemzés, futtball

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2015. december 27.

A tanulmány témája a kolozsvári egyetemi hallgatók szakválasztási motivációinak összetett vizsgálata, az iskolai képzés kompetenciáinak percepciója tükrében. Kutatási kérdéseink: az egyetemi képzésben a szakválasztás hogyan differenciálódik társadalmi származási háttér és nemzetiség szerint, mennyire érvényesül az a tendencia, hogy szakválasztásban az alacsonyabb társadalmi származású fiatalok inkább a munkaerőpiacon könnyebben értékesíthető diplomák megszerzése felé orientálódnak, a nagyobb költséghatékonyság értelmében? A szakválasztás motivációi mint a továbbtanulási aspirációk megnyilvánulási formái, milyen mértékben támaszkodtak a szakmai érdeklődésre, vagy a költség-haszon számításon alapuló diplomaszerzésre, amely viszonylag gyorsan „átváltható” munkahelyi jövedelemszerzésre? Ugyanakkor, kíváncsiak vagyunk arra is, hogyan struktuálódnak a motivációk nemzetiség vagy tannyelv szerint. A középiskola és az egyetem által alakított kompetenciák percepciójának van-e valamilyen osztályspecifikus vagy más szociológiailag megragadható jellege, illetve összefüggése a szakválasztási motivációval?
Az elemzés empirikus forrása a kolozsvári tudományegyetemek diákjai körében 2015. júniusában végzett nagyszabású online felmérés, 3732 diák válaszán alapul.
Kulcsszavak: egyetemi hallgatók, szakválasztás, továbbtanulási motivációk, iskolai kompetenciák, nemzetiség

A tanulmány teljes szövege (pdf)