Részletek

Készült: 2015. december 27.

A tanulmány empirikus alapját egy félstrukturált interjúsorozat adja, amit 2012-ben készítettek a szerzők, és aminek narratíváit (egyéb médiabeli szövegekkel együtt) a kritikai kultúrakutatás ismert módszertani eljárásaival dolgoztak fel. A „csíki hoki” újradefiniálásával indul a szöveg és alapvetően a jégkorong adott régióban való társadalomtörténetének újrainterpretálására vállalkozik. Az értelmezés magjaként a szerzők a csíki hoki közösségi és etnicizált, erősen tradicionális és amatőr jellegét, megjelenésének, konszolidálódásának, valamint fönnmaradásának történetitársadalmi-kulturális értelemben sajátos kontextusát hozzák előtérbe. A jégkorong (szub)kultúra modernizációjának és professzionalizálódásának elmaradását, a (neo)tradicionalista lokális és regionális mentalitások erőteljes jelenlétében és hatásában jelöli meg a tanulmány. Az írás elsősorban nem a jégkorongra, mint profi performanszra és a neki megfelelő szubkultúra jellemvonásaira fókuszál, hanem annak erős identitásképző, közösségmegtartó jellegére összpontosít, amit a csíki hoki eredeti tradíciójaként fedez föl: arra ahogyan a sportban megmutatkozik a társadalom és fordítva, ennek tükrében, arra ahogyan a társadalomba beágyazódik, működik és reprezentálódik a sport.
Kulcsszavak: sport, hoki, mentalitás, etnicitás

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2015. december 27.

A jelen tanulmány célja, hogy mélyrehatóan elemezze a romániai építészeti egyetemet végzett diákok iskolából munkaerőpiacra való átmenetének folyamatát az elmúlt évtized során, és megfigyelje, hogy milyen szakmai pályát választanak a gyors társadalmi és gazdasági változások kontextusában. Azok a fogalmak és elméletek, amelyek a tanulmány megírásakor vezéreltek, kritikusan közelítik meg az építész szakma stabilitással és biztonsággal kapcsolatos, a szigorú oktatási rendszer által szült elvárásait. A szakmai pályát befolyásoló egyéni tényezők (mint pl. Schein karrierhorgonyai, az oktatási rendszer hiányosságaival kapcsolatos percepciók, az oktatási rendszer és a munkaerőpiac kapcsolatának percepciói) és a kontextuális tényezők (mint pl. a felsőfokú oktatás expanziójának hatása, a gazdasági válság hatása) elemzése rávilágít egyéb neoliberális szakmákkal közös jellemvonásokra, amelyeket Arthur és Rousseau „határtalan karrier” fogalma magyaráz. Ez a közös vetület megkérdőjelezi az építészeti karrier egzotikus jellegét.
Kulcsszavak: iskolából a munkaerőpiacra való átmenet, egyén vállalkozás, portfolió dolgozó, munkaerőpiac

A tanulmány teljes szövege (pdf)