Részletek

Készült: 2016. december 01.

Tanulmányomban egy magyarországi aprófalut mutatok be, amelynek története leírható migrációk soraként, ugyanakkor egy jómódú, polgárosult falu tündökléseként és hanyatlásaként is. Kisfalu magyar lakossága az 1700-as évekre megcsappant, ezért 1720–1721-ben németeket telepítettek be. Ezután a falu gyors fejlődésnek indult, és a környék legkorábban polgárosult falujává lett. A 2. világháború után itt is megtörtént a német nemzetiségű lakosság erőszakos kitelepítése, helyükre Felvidékről, de főleg Békésből érkeztek új telepesek. A falu a 20. század végére rohamos hanyatlásnak indult mind demográfiai, mind gazdasági értelemben, jelenleg egy zsákfalu jellemző tulajdonságaival bír, lakosságának egy része a gazdasági és társadalmi depriváció jegyeit mutatja.

Új betelepedési hullám az 1990-es években indult meg, az első ilyen hullámot a várostól való elidegenedés és a vidéki életre vágyódás nosztalgiája motiválta. A 2000-es években beköltözött pár ökogazdálkodással foglalkozó család, néhány külföldi, és ekkor alakult meg a hazai ökofalumozgalomba tartozó fiatalok közössége is, akik aztán több beköltözőt vonzottak maguk után. A 2010-es évektől további újabb, sokszínű motivációval bíró családok költöztek a településre.

A városból falura költözőkkel foglalkozó szakirodalom számára nem ismeretlen, hogy a városi kiköltözők egy markáns csoportja a közösségi élet vágyával érkezik a vidéki településekre, és ennek megfelelően aktív közösségteremtő tevékenységbe kezd. Gyakori, hogy értékrendjükben erőteljesen van jelen a premodern értékek és az autenticitás iránti igény, amely a közösségi élet retradicionalizálásában és a hagyományok újraértelmezésében is megmutatkozik. Kisfaluban is igaz, hogy mivel a közösségi és civil élet irányítóivá elsősorban a beköltözők válnak, az ő igényeik és értékválasztásuk nagyban meghatározza a helyi közösségi és kulturális életet. Így válik egyre hangsúlyosabbá a természetvédelem, a
hagyományokra építő kulturális tevékenységek, az ökogazdálkodás, és így alakul át a lokális identitás.

Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy miként hatott a migráció Kisfalu társadalmi struktúrájára, társadalmi és gazdasági életére; milyen vidékelképzelések és ehhez kapcsolódó ideológiák működnek a faluban, és ezek miként hatnak a fejlesztési törekvésekre és a falu életére.

Kulcsszavak: város–falu-migráció, aprófalu, településfejlesztés, ökológiai életreform, versengő ideológiák

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2016. december 01.

A tanulmány a posztszocialista változásokat, az állam átalakulásait és a marketizációt alapul véve egy erdélyi multietnikus (románok, magyarok és románok) közösség esetét mutatja be, akiknek az életét hármas feszültség határozza meg. Megtapasztalták a helyi világ gazdasági dezintegrációját (a falu már nem biztosít elegendő erőforrásokat a mindennapi előteremtéséhez); a szocialista, paternalista állam már rég a múlté, de az utóbbi években az állam mégis a helyi gazdaság egyik legfontosabb szereplője lett a különböző támogatásokon és segélyeken keresztül; a helyiek életét a piaci integráció és dezintegráció határozza meg leginkább. A helyiek részei és részeiként látják magukat egy nagy globális kontextusnak, miközben csak a közvetlen környezetük befolyásolására képesek, az országos vagy globális szint befolyásolására már kevésbé. Ezeken a feszültségeken morális elképzelésekre való hivatkozással és sajátos gazdasági gyakorlatok alkalmazásával igyekeznek túllépni. A termékeik és a munkájuk iránti csökkent kereslet, a föld elértéktelenedése, az állam ambivalens jelenléte, a piac jelentőségének a fokozódása így két következménnyel jár: a helyieknek folyamatosan újra kell alkotniuk a gazdasági gyakorlataikat, és miközben ezt teszik, morális szentenciákat fogalmaznak meg, amelyekkel a sikereket és a kudarcokat értelmezik. A tanulmány azt elemzi, hogy a vallási és etnikai közösségekhez való tartozás, a kölcsönösségi hálózatok, a politikai feltételek és a gazdasági körülmények hogyan játszanak össze a népi bölcsesség (metis) formálódásában.

Kulcsszavak: állam, piac, hatalom, ellenállás, önvédelem, metis

A tanulmány teljes szövege (pdf)