Részletek

Készült: 2017. március 05.

Elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy az épített örökség olyan kivételes eseteihez, mint egy barokk kastély, hogyan viszonyul a társadalmi környezetük, konkrétan egy faluközösség. E viszonyulást a kastéllyal kapcsolatos pozitív és negatív beszédmódok toposzainak azonosításával vizsgáltuk, majd az eltérő diskurzusok mögött álló helyi társadalmi csoportokat próbáltuk azonosítani. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a helyi közösség számára a kastély nem pusztán egy épületet jelent, hanem az épület, annak tulajdonosai és a hozzá tartozó gazdasági-társadalmi ügyletek együttesét. Az épített örökség e vetületeinek köszönhetően a vele szembeni viszonyulásokat különböző motivációk határozzák meg, az épület műértékének elismerése mellett a tulajdonosokkal szembeni érzelmi viszonyok, valamint a tulajdonosok közösségen belüli (vélt vagy valós) státustörekvéseiben, illetve az épülethez kapcsolódó gazdasági tevékenységben való érdekeltség/ellenérdekeltség. Az adatgyűjtéshez kvalitatív módszereket használtunk.

Kulcsszavak: épített örökség, kastély, társadalmi környezet

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2017. március 05.

E szöveg folytatása a korábban az Erdélyi Társadalomban és máshol megjelent tanulmányaimnak, melyeknek tárgya a nyugati férfibeállítódások hosszú távú átalakulásának vizsgálata. Először a lovagi és a klerikus maszkulinitás szembenállásával foglalkozom, bemutatva, hogy a hegemón lovagi minta részleges diszpozíciódrill, míg az ellenhegemón klerikus minta totális diszpozíciódrill révén kerül bevésésre. Majd – a rablólovag és a lovag közötti oppozícióra koncentrálva – tágítani igyekszem a hegemón maszkulinitás diszpozicionális univerzumát, hangsúlyozva, hogy a beállítódások folyamatosan változnak, és az archaikus habitusmagra relacionálisan kondicionált beállítódásrétegek rakódnak. Ezt követően az ellenhegemón maszkulinitás diszpozicionális univerzumát, vagyis a klerikus létformán belül distinkciókat és alvariációkat igyekszem megragadni a pap és a szerzetes, valamint az egyes szerzetesrendek közötti különbségeket vizsgálva. Végül amellett érvelek, hogy a lovagi és a papi férfiasság közötti határok nem húzhatók meg egyértelműen, hiszen e két határeseti típus között számos bizonytalan kontúrú figuráció létezik; vagyis a középkor végére hibrid maszkulin habitusok jönnek létre.

Kulcsszavak: középkor, hegemón és ellenhegemón maszkulinitások, lovag, klerikus, pap, szerzetes, hibrid habitus

A tanulmány teljes szövege (pdf)