Részletek

Készült: 2018. október 26.

Az 1989-es rendszerváltozást követő időszak egyik legmeghatározóbb folyamata a közép- és keleteurópai országok Európai Unióhoz csatlakozása volt, amely maga után vonta az államhatárok jelentőségének átértékelődését, a határ menti területek térségi pozíciójának változását, valamint a határ menti népességmozgások megélénkülését. Tanulmányomban azt veszem górcső alá, hogy a román–magyar határ ártándi forgalmi folyosója mentén hogyan vette kezdetét az átalakulás. Mi motiválta a népességmozgásokat, és a lakosság hogyan élte meg az államhatár szerepének és jelentőségének megváltozását. A magyar oldalon szerzett kutatási tapasztalatok alapján azt kívánom bemutatni, hogy az uniós csatlakozással járó határnyitást hogyan igyekeztek előnyükre fordítani a térségben élők.

Írásom alapjául szolgáló kutatásom elsősorban azokra fókuszált, akik Románia európai uniós csatlakozása (2007) után az államhatáron átívelő új életformát alakítottak ki. A határ magyar oldalára költöztek, de továbbra is Romániában dolgoztak, és mindennapjaik részévé vált a két ország közötti átjárás.

A jelenség olvasatomban olyan szuburbanizációs folyamat kezdeti lépéseként értékelt, amelynek hátterében az államhatár által gátolt tradicionális térségi pozíciók újrafogalmazása állt. Ezért tanulmányomban teret kívánok szánni a jelenség történelmi és térségi eredőinek áttekintésére is.

Kulcsszavak: román–magyar államhatár, transznacionális tér, határon átnyúló szuburbanizáció, EU-s csatlakozás

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2018. október 26.

A tanulmány Románia és a romániai társadalom változását vizsgálja az 1989-es rendszerváltozástól napjainkig. A társadalmi változást fejlődésként való értelmezésének az ENSZ és az OECD által is támogatott komponensmegközelítés alapján operacionalizáltuk, amelynek értelmében a társadalmi viszonyokat komponensek szerint vizsgálják. A komponenseket különböző gazdasági és társadalmi indikátorok segítségével mértük, és két megközelítésmódot tartottunk szem előtt tartani, az egyik a külső összehasonlítás, amelynek értelmében Románia, illetve az erdélyi magyarok helyzetét fogjuk megvizsgálni európai és közép- és kelet-európai, regionális összehasonlításban, a másik az időbeli változások vizsgálata, amikor az 1989/90. évi rendszerváltás óta történt változásokat tekintjük át komponensek szerint, különös tekintettel Erdélyre és a magyarságra, amikor az adatok lehetővé teszik.

A tanulmány három kutatási kérdésre keresi a választ. Az egyik arra vonatkozik, hogy milyen változásokat figyelhetünk meg, beszélhetünk-e társadalmi fejlődésről Románia vonatkozásában 1990 és 2016 között, milyen dimenziókban erőteljesebb ez, és milyen mértékben vonatkozik a romániai/erdélyi magyarokra? Továbbá, milyen mértékű fejlődésbeli növekedésről beszélünk Romániában Közép- és Kelet-Európa (továbbiakban KKE) kontextusában? Végül a társadalmi-gazdasági fejlődés tekintetében érvényesül-e, és ha igen, milyen mértékben az EU-integrációs folyamat a KKE-térségben?

Kulcsszavak: társadalmi változás, fejlődés, GDP, humán fejlettségi index, Románia, Európa

A tanulmány teljes szövege (pdf)