A tanulmány a szuburbanizáció romániai folyamatait vizsgálja népszámlálási adatok alapján, különös tekintettel a rendszerváltást követő időszakra. Rámutat, hogy a nagyvárosok (pl. Bukarest, Kolozsvár, Temesvár) környékén erőteljes szuburbanizáció zajlik, amely a városi lakosság kiáramlásával és az elővárosi települések gyors növekedésével jár. A jelenség társadalmi, gazdasági és területi átrendeződéseket eredményezett, miközben a kisebb városok és hátrányos helyzetű régiók gyakran demográfiai hanyatlást tapasztalnak. A szuburbanizáció három forgatókönyvét azonosítja: az elmaradt, a kibontakozó és az erőteljes szuburbanizációt. A folyamatot a gazdasági tényezők, az infrastruktúra fejlesztése, valamint az ingatlanpiaci különbségek befolyásolják, ugyanakkor növekvő társadalmi egyenlőtlenségek és szabályozatlan területhasználat is kíséri.

Kulcsszavak: urbanizáció, szuburbanizáció, posztszocialista városfejlődés, metropoliszövezetek, népességváltozás, térbeli átrendeződés

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány a vallási szerkezet változásait elemzi Romániában a posztkommunista időszak négy népszámlálásának adatai alapján (1992, 2002, 2011, 2021). A kutatás rámutat, hogy az ország vallási összetétele hosszú távon stabil maradt, azonban a népesség csökkenése és az egyházak közötti arányok változásai új trendekre világítanak rá. Az ortodox egyház dominanciája mellett a pünkösdi mozgalom növekedése, az újprotestáns közösségek térnyerése és a vallási elköteleződés nélküli személyek számának növekedése is megfigyelhető. A roma közösségek körében az evangelikál kisegyházak irányába való elmozdulás kiemelt jelentőségű. A tanulmány demográfiai, társadalmi és kulturális folyamatokkal összefüggésben elemzi ezeket a változásokat.

Kulcsszavak: vallási szerkezet, népszámlálás, posztkommunista Románia, evangelikál mozgalmak, demográfiai trendek

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány átfogó képet nyújt a romániai migrációs folyamatokról, különös tekintettel az 1989-es rendszerváltás utáni időszakra, miközben a migráció alakulását a globalizáció szélesebb perspektívájába helyezi. A migrációs dinamikát a migrációs potenciál és migrációs képesség kettőségébe helyezi. A migrációs képesség változásának a függvényében határol el sajátos migrációs rezsimként működő migrációs periódusokat. Ugyanakkor az elvándorló népesség dinamikáját a migrációs képesség és a változó globalizációs dinamikák kontextusába ágyazza.

Kulcsszavak: nemzetközi migráció, migrációs statisztika, migrációs rezsim, Romániából kiinduló migráció története

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány témája az erdélyi magyarok termékenysége, természetes népmozgalma és az elöregedés demográfiai vizsgálata. Az elemzés kitér a regionális eltérésekre, a falu-város különbségek időbeli alakulására az elmúlt három évtizedben, 1990/1992 és 2022 között. A születések és halálozások jelenségének összetett vizsgálata mellett vizsgáljuk a változó korösszetételt és az elöregedést, valamint a népességszám csökkenését mint ezek következményét. A tanulmány arra is keresi a választ, hogy összefüggésbe hozhatók-e a válságok a termékenységcsökkenéssel Romániában, a második demográfiai átmenet elmélete értelmében vett európai értékrendbeli hatásokhoz képest. Módszertani szempontból az elemzés demográfiai makroadatokra épül, az 1992 és 2021 közötti népszámlálásokra és a romániai Országos Statisztikai Intézet (INS) által évente közölt népmozgalmi adatokra.

Kulcsszavak: természetes szaporodás, születések, teljes termékenységi arányszám Romániában, erdélyi magyarok népesedése, 2021. évi népszámlálás

A tanulmány teljes szövege (pdf)