Részletek

Készült: 2025. május 27.

A mesterséges intelligencia (MI) egyre nagyobb szerepet játszik a felsőoktatásban, új lehetőségeket teremtve a tanulás és oktatás terén. Jelen tanulmány a ChatGPT és más MI-eszközök használatát vizsgálja a Sapientia EMTE hallgatói és oktatói körében. A kutatás online kérdőíves felmérést (273 hallgató) és félig strukturált interjúkat (11 oktató) alkalmazott.

Eredményeink szerint a hallgatók körében a ChatGPT a legnépszerűbb MI-eszköz, amelyet tanulási támogatásra, információkeresésre és kreatív ötletelésre használnak. Ezt követi a DeepL és a Grammarly, míg a ResearchGPT, Google Gemini és Microsoft Copilot kevésbé elterjedtek. A társadalomtudomány és közgazdaságtan szakos hallgatók körében figyelhető meg a legnagyobb jártasság, ami az MI használatát illeti, míg a humán és mérnöki területeken tanulók kevésbé alkalmazzák ezeket az eszközöket.

Az oktatók véleménye megoszlik: egyesek innovatív lehetőségként tekintenek az MI-re, míg mások etikai és szabályozási aggályokat fogalmaznak meg, különös tekintettel a plágiumra és a tartalmak eredetiségére. A kutatás rávilágít arra, hogy a technológia felelős integrációjához egyértelmű irányelvekre és oktatói felkészítésre van szükség. Az MI hosszú távú hatásai az oktatásban elsősorban a képzési stratégiák, az infrastruktúra fejlesztése és az etikai szabályozások függvényében alakulnak.

Kulcsszavak: mesterséges intelligencia, ChatGPT, egyetemi hallgatók, egyetemi oktatók

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2025. május 27.

A felsőoktatási intézmények folyamatos változásokon mennek keresztül, melyek érintik a belső önmeghatározást – a misszió, vízió, stratégia mentén –, valamint a társadalmi megítélést egyaránt. Az oktatási és kutatási feladatok mellett megjelennek a felsőoktatás közösségi szerepvállalásához kapcsolódó társadalmi-gazdasági szerepek is. Az új szerepkörök nyomán feltűnik a regionálisan elkötelezett egyetem modellje. Ezek az intézmények kisebb kutatási aktivitással és nemzetközi hálózati részvétellel rendelkeznek, ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetnek a helyi gazdasági és társadalmi igények kielégítésére.

Tanulmányunk célja megvizsgálni egy kisebbségi, önmagát regionálisként definiáló, romániai felsőoktatási intézmény, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdasági és társadalmi beágyazódását abban a közegben, amely „kitermeli” a hallgatói bázist, „felszívja” a diplomás fiatalokat, ugyanakkor elvárásokat, javaslatokat is megfogalmaz a felsőoktatási intézmény számára. A felsőoktatás szerepe és funkciója összetett, a három pillérből – oktatás, kutatás, gazdasági és társadalmi szerepvállalás – kutatásunkban az utóbbira fókuszálunk. A gazdasági-társadalmi beágyazódást nagyon sok tényező határozza meg: adottak elsősorban a működést befolyásoló minőségbiztosítási előírások, adottak az intézményes belső és külső erőforrások, adottak a manifeszt és latens társadalmi és gazdasági elvárások.

A vizsgálatunk alapjául szolgáló kutatás megvalósításához választott módszertanunknak két pillére van: szekunder és primer adatgyűjtés. A szekunder adatgyűjtés során elemzésre kerülnek a rendelkezésre álló belső és külső adatok, míg a primer kutatás kvalitatív megközelítést alkalmaz: az egyetem végzettjeivel, valamint a térség szakértői közösségével – munkaadók, stakeholderek – folytatott egyéni mély-, szakértői és fókuszcsoportos interjúk révén. A kutatás eredménye választ ad arra a kutatási kérdésünkre, hogy milyen mértékben van gazdasági és társadalmi tekintetben beágyazódva a térségbe
a vizsgált felsőoktatási intézmény.

Kulcsszavak: regionális egyetem, gazdasági-társadalmi elköteleződés, gazdasági-társadalmi beágyazódás, felsőoktatási szerepkörök, harmadik misszió

A tanulmány teljes szövege (pdf)