Részletek

Készült: 2025. május 27.

Ez a tanulmány a két világháború közti csehszlovákiai, romániai és jugoszláviai kisebbségi magyar közösségek társadalmi pozícióit veszi számba, vázlatosan összefoglalva: a népességszámot, az etnikai térszerkezetet (a nyelvhatárok változását), az urbanizáltságot, a foglalkozási szerkezetet, az iskolai végzettséget, a gazdasági pozíciókat, valamint a vallásgyakorlás intézményes kereteit. A Magyarországtól elcsatolt területeken a magyarság demográfiai, társadalmi és gazdasági pozíciói mindenhol leromlottak és Magyarországtól is elmaradtak. A legnagyobb leszakadás a magyarországi fejlődéstől Vajdaság és Kárpátalja magyar közösségeiben következett be. A politikai, majd gazdasági és társadalmi átalakulás legnagyobb vesztese mindenhol a városi középosztály és ipari kisegzisztenciák világa volt.

Kulcsszavak: magyar kisebbségek, Jugoszlávia, Románia, Csehszlovákia, demográfia, társadalomstatisztika, egyházi intézményesség

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2025. május 27.

Ez a tanulmány a társadalmi igazságossággal, bizalommal és újraelosztással kapcsolatos attitűdöket és értékeket vizsgálja Romániában, társadalmi osztály szerinti nézőpontból. A kutatás alapját egy 3666 fős, telefonos megkérdezéssel végzett, országosan reprezentatív felmérés képezi, amely 2021 decemberében zajlott. A tanulmány azt írja le, hogyan különböznek az emberek társadalmi igazságosságról alkotott nézetei attól függően, hogy melyik társadalmi osztályhoz tartoznak. A vizsgált igazságossági dimenziók közé tartozik a vagyonhoz és jövedelemhez való egyenlő hozzáférés, a munkamennyiségen alapuló bérezés meritokratikus elve, a rászorulók feltétel nélküli támogatásának elve, valamint az oktatás társadalmi és munkaerőpiaci készségek fejlesztésében betöltött szerepének megítélése. Módszertani szempontból a kutatás egy olyan társadalmi osztálysémát dolgoz ki, amely objektív társadalmi-demográfiai mutatókon (például foglalkozás és iskolai végzettség) alapul, és ezeket kiegészíti a válaszadók saját életszínvonalukról alkotott szubjektív értékelésével. Ez az osztályozás nemcsak társadalmi-gazdasági különbségeket, hanem nemi és életkori aránytalanságokat is feltár: például az idősebb alsó osztályokban a nők felülreprezentáltak. A tanulmány második része azt vizsgálja, hogy a kialakított társadalmi osztályséma különböző kategóriái mentén milyen okok húzódnak meg az attitűdök és ideológiai álláspontok eltérései mögött. Az eredmények azt mutatják, hogy az emberek társadalmi helyzete alapján eltérően válaszolnak arra a kérdésre, mit jelent számukra egy igazságos társadalom – jelentős különbségek figyelhetők meg a kedvezőbb és a hátrányosabb helyzetű csoportok között. Ezen eltérések ellenére a társadalomban széles körű konszenzus látszik kirajzolódni abban, hogy a szegénység oka egyéni tényezőkben keresendő – például abban, hogy az emberek „nem dolgoznak eleget”. Az eredmények rávilágítanak arra, milyen összetett kapcsolat van a társadalmi osztály, a társadalmi igazságosság észlelése és az értékek rendszere között a mai Romániában.

Kulcsszavak: társadalmi osztályok, társadalmi igazságosság, társadalmi értékek

A tanulmány teljes szövege (pdf)