Részletek

Készült: 2025. július 19.

Tanulmányomban azt vizsgálom, miként jelenik meg a felfelé irányuló társadalmi mobilitás élménye az első generációs diplomás nők esküvőszervezési narratíváiban, valamint hogy ez a mobilitási tapasztalat milyen módon befolyásolja az esküvővel kapcsolatos döntéseiket, érzéseiket és a származási, továbbá az elért új társadalmi közeghez való viszonyulásukat. A kutatás empirikus adatait 16 félig strukturált interjú képezi, amelyek olyan erdélyi fiatal nőkkel készültek, akik amellett, hogy első generációs diplomások, az utóbbi három-négy évben házasodtak, vagy éppen a kutatás időpontjában még aktívan szervezték esküvőjüket. Az elemzésből kiderül, hogy az interjúalanyok narratíváiban a mobilis életpálya kezdeti szakaszának nehézségei és bizonytalanságai domináltak, ellentétben a várt osztályváltásra való reflexióval. Összességében tehát megállapítható, hogy a mobilitás élménye még nem elég hangsúlyos abban az élet- és pályaszakaszban, amelyben az interjúalanyok fiatal felnőtként vannak, ahhoz, hogy tudatos esküvői reprezentációt alakítsanak ki, így az osztályváltás élménye többnyire hiányzik a narratívákból. Az esküvőszervezést ehelyett a hagyományos és modern elemek közötti dilemma irányítja, ahol az új minták befogadása nagyrészt reflektálatlan és a közegváltás során szerzett tapasztalatok függvénye. Az új, középosztálybeli habitus elemei így jellemzően közvetve és reflektálatlanul jelennek meg, nem pedig tudatos státuszreprezentációként.

Kulcsszavak: társadalmi mobilitás, habitus, első generációs diplomások, esküvőszervezési narratívák

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2025. július 19.

A tanulmány tizenkét Hargita megyei keresztény vállalkozó narratíváján keresztül vizsgálja, hogy a vallásos meggyőződés miként hat a vállalkozások jövőképére, küldetésére, értékrendjére és működésére. A kvalitatív kutatás célja annak feltárása, hogyan jelennek meg a keresztény hitből fakadó elvek a szervezeti gyakorlatban. A félig strukturált interjúk alapján készült elemzés külön figyelmet fordít a vezetői szerepekre, a szervezeti kommunikációra, a munkatársak közötti kapcsolatokra, valamint a konfliktuskezelési és bérezési gyakorlatokra.

Az eredmények azt mutatják, hogy bár a keresztény értékek hangsúlyosan jelen vannak a vállalkozók narratíváiban, ezek intézményesülése, illetve strukturált beépülése a szervezeti működésbe többnyire elmarad. A menedzsmentgyakorlatok döntően pragmatikusak, és csak ritka esetben tükröznek tudatosan alkalmazott keresztény menedzsmentmodelleket.

A keresztény értékek így jellemzően a közösségépítés, az etikus üzletvitel és a szolgáló vezetés mindennapi gyakorlatában öltenek testet.

A tanulmány a vallás és a vállalkozás közötti kapcsolat empirikus feltárásához járul hozzá egy kelet-közép-európai, többfelekezetű kontextusban.

Kulcsszavak: keresztény vállalkozás, szervezeti kultúra, szolgáló vezetés, etikus üzletvitel, Hargita megye, kvalitatív kutatás

A tanulmány teljes szövege (pdf)