Jelen írás célja Carlos Moreno The 15-Minute City című könyvének kritikai értelmezése, különös tekintettel a koncepció kelet-európai alkalmazásának lehetőségeire. A tanulmány Budapest, Bukarest és Kolozsvár példáin keresztül vizsgálja, hogy a modell az adott strukturális és kulturális korlátok között milyen mértékben integrálható. A szerző amellett érvel, hogy a 15 perces város nem csupán várostervezési eszköz, hanem részvételalapú városi demokráciavízió is, ha jól alkalmazzák, nemcsak parkokat és sétálóutcákat jelenthet, hanem időt, közösséget és élhetőbb hétköznapokat is.

Kulcsszavak: 15 perces város, időtudatos várostervezés, kronourbanizmus, fenntartható városfejlesztés, városi mobilitás, zöld infrastruktúra, kelet-európai városok, szocialista várostervezési örökség, közlekedéspolitika, gentrifikáció

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány elemzi azt, ahogy a Venczel Józsefről szóló szövegeknek bizonyos része kiemeli a világháborúk közötti bukaresti szociológiai iskola hatását más tényezők ellenében. Ennek körülményeit, okait értelmezi. A szerző szerint nem a Gusti-féle bukaresti szociológiai iskola (és mozgalom) hatása és szerepe van eltúlozva, mivel ez a hatás és szerep valóban kiemelkedő volt, hanem a gond azzal van, hogy ezt az önmagában fontos szerepet aránytalanul kiemelik, más körülmények, keretek rovására.

Kulcsszavak: Venczel József, Hitel folyóirat, faluszociológia, erdélyi magyarság

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Tanulmányomban azt vizsgálom, miként jelenik meg a felfelé irányuló társadalmi mobilitás élménye az első generációs diplomás nők esküvőszervezési narratíváiban, valamint hogy ez a mobilitási tapasztalat milyen módon befolyásolja az esküvővel kapcsolatos döntéseiket, érzéseiket és a származási, továbbá az elért új társadalmi közeghez való viszonyulásukat. A kutatás empirikus adatait 16 félig strukturált interjú képezi, amelyek olyan erdélyi fiatal nőkkel készültek, akik amellett, hogy első generációs diplomások, az utóbbi három-négy évben házasodtak, vagy éppen a kutatás időpontjában még aktívan szervezték esküvőjüket. Az elemzésből kiderül, hogy az interjúalanyok narratíváiban a mobilis életpálya kezdeti szakaszának nehézségei és bizonytalanságai domináltak, ellentétben a várt osztályváltásra való reflexióval. Összességében tehát megállapítható, hogy a mobilitás élménye még nem elég hangsúlyos abban az élet- és pályaszakaszban, amelyben az interjúalanyok fiatal felnőtként vannak, ahhoz, hogy tudatos esküvői reprezentációt alakítsanak ki, így az osztályváltás élménye többnyire hiányzik a narratívákból. Az esküvőszervezést ehelyett a hagyományos és modern elemek közötti dilemma irányítja, ahol az új minták befogadása nagyrészt reflektálatlan és a közegváltás során szerzett tapasztalatok függvénye. Az új, középosztálybeli habitus elemei így jellemzően közvetve és reflektálatlanul jelennek meg, nem pedig tudatos státuszreprezentációként.

Kulcsszavak: társadalmi mobilitás, habitus, első generációs diplomások, esküvőszervezési narratívák

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány tizenkét Hargita megyei keresztény vállalkozó narratíváján keresztül vizsgálja, hogy a vallásos meggyőződés miként hat a vállalkozások jövőképére, küldetésére, értékrendjére és működésére. A kvalitatív kutatás célja annak feltárása, hogyan jelennek meg a keresztény hitből fakadó elvek a szervezeti gyakorlatban. A félig strukturált interjúk alapján készült elemzés külön figyelmet fordít a vezetői szerepekre, a szervezeti kommunikációra, a munkatársak közötti kapcsolatokra, valamint a konfliktuskezelési és bérezési gyakorlatokra.

Az eredmények azt mutatják, hogy bár a keresztény értékek hangsúlyosan jelen vannak a vállalkozók narratíváiban, ezek intézményesülése, illetve strukturált beépülése a szervezeti működésbe többnyire elmarad. A menedzsmentgyakorlatok döntően pragmatikusak, és csak ritka esetben tükröznek tudatosan alkalmazott keresztény menedzsmentmodelleket.

A keresztény értékek így jellemzően a közösségépítés, az etikus üzletvitel és a szolgáló vezetés mindennapi gyakorlatában öltenek testet.

A tanulmány a vallás és a vállalkozás közötti kapcsolat empirikus feltárásához járul hozzá egy kelet-közép-európai, többfelekezetű kontextusban.

Kulcsszavak: keresztény vállalkozás, szervezeti kultúra, szolgáló vezetés, etikus üzletvitel, Hargita megye, kvalitatív kutatás

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Az utóbbi időben az egyházak is felismerték, hogy a minket körülvevő és egyre növekvő médiazaj lépésváltásra kényszeríti őket. Ennek jegyében indult el az a folyamat, és immár világosan kivehető trendként beszélhetünk róla, hogy a vallásos tartalmak is egyre inkább a populáris nyilvánosságra jellemző műfaji, tematikai és stílusjegyeket vesznek magukra.

Tanulmányom első részében a korábban általam végzett kutatás eredményei alapján vázolom fel aktuális vizsgálódásaim elméleti keretét. Ennek lényege, hogy napjaink médiája egyre nyilvánvalóbban ritualizálódik, ugyanakkor ez a folyamat párhuzamosan halad a vallás mediatizálódásával és popularizálódásával.

A vallási kommunikáció mediatizálódásának leglátványosabb jele napjainkban a műfaj sajátosságainak megjelenése ezen a korábban erősen körbebástyázott területen. A folyamat előrehaladott voltára utal, hogy az általam „religiotainmentnek” nevezett hibrid logika immár a műsorkészítés valamennyi részfolyamatában megjelenik.

Ezek közül a szempontok közül kiemelkedő jelentősége van a téma- és szereplőválasztásnak. Az extremitásnak az az újkeletű kultusza, ami elárasztja a vallásos műsorokat, ugyanakkor kizárja a normalitást a közönség látóköréből, magát a kereszténységet, a vallásos hitet is a maga kategóriájába utalja. A műfaji és tematikai hibridizáció, illetve az extremitás meghatározó jelenléte érhető tetten abban is, hogy a vallási tematikájú műsorokban egyre nagyobb teret kap a celebhasználat.

A „religiotainment” térhódítása nem hagyta érintetlenül a hivatalos egyházat, sőt a hierarchia legfelsőbb szintjeit sem. Az intézmények és a személyek egyaránt próbálnak helyt állni a „digitális kontinens” meghódításában, híven a Szentszék ebben a tárgyban megfogalmazott tanításához, illetve elvárásaihoz.

Tanulmányom utolsó előtti részében a bemutatott jelenségek következményeit igyekszem számba venni az egyház létezésének négy alapvető dimenziójában: teológiai, kommunikációs, intézményi és statisztikai szempontból. Végezetül három forgatókönyvet vázolok fel a jövőre nézve, amelyek az abszorpció vagy feloldódás; az izoláció vagy elkülönülés; illetve a multiplikáció vagy megsokszorozódás fogalmával összegezhetők.

Kulcsszavak: bulvárosodás, vallási kommunikáció, mediatizáció, popularizáció, extremitás, digitális kontinens

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány azt mutatja be, hogy az elmúlt években miként változott meg a médiatartalmak professzionális előállítása, a vallási tartalmakhoz kapcsolódó újságírás területe a mesterséges intelligencia megjelenésének hatására. Szakirodalmi áttekintőjében a szöveg rávilágít azokra a meghatározó trendekre, ahol az új technológia átalakítja az eddigi munkafolyamatokat, szerkesztőségi gyakorlatokat, etikai irányelveket az újságírás területén. Kitér a tanulmány az újságírók átalakulóban lévő munkafeladataira, szerkesztőségi gyakorlatokra, valamint a mesterséges intelligenciához fűződő attitűdjeire. Az írás második felében egy empirikus kutatás eredményeit mutatjuk be. 2024 február–márciusában kérdőíves vizsgálatot végeztünk magyar újságírók körében. Ennek adatai alapján vizsgáljuk meg a vallási és nem vallási újságírók attitűdjeit a mesterséges intelligencia használatának vonatkozásában. A tanulmány a kérdőíves kutatás eredményeit mutatja be.

Kulcsszavak: etika, mediatizált vallás, mesterséges intelligencia, újságírói szerepfelfogás, vallási újságírás

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Hétköznapi életünk mind több és több területére ható és kiterjedő digitalizációs és mediatizációs folyamatok a vallási szférát és ennek eseményeit sem kerülik el. A csíksomlyói pünkösdi búcsút napjainkban a Kárpát-medence egyik legjelentősebb vallási és magyar nemzeti vonatkozású eseményeként szokás emlegetni, amely évente több százezer zarándokot vonz. Az utóbbi években a közösségi média egyre nagyobb szerepet játszik a búcsú megélésében és reprezentációjában. Jelen tanulmány célja, hogy feltárja, miként jelenik meg a búcsú résztvevőinek tapasztalata a Facebook közösségi oldalon, különös tekintettel a nyilvános bejegyzések képi és szöveges tartalmaira.

A kutatás kvalitatív tartalomelemzési módszerrel vizsgálja a búcsúhoz kapcsolódó nyilvános Facebook-bejegyzéseket. Az elemzés középpontjában azok a kérdések állnak, hogy a résztvevők milyen narratívákat, történeteket, jelentésrétegeket építenek fel a búcsús élményeikről. Milyen módon mesélik el a tapasztalataikat, milyen elemeket emelnek ki, hogyan strukturálják az élményeiket, és milyen érzelmi, kulturális vagy vallási üzeneteket közvetítenek a bejegyzéseik szöveges és képi tartalmaiban. A kutatás azt is megvizsgálja, hogyan ragadják meg a posztok a búcsú szellemiségét, illetve mekkora mértékben jelennek meg bennük vallási és nem vallási – például magyar nemzeti – tartalmak, és végül hogy ezekből milyen diskurzusok meglétére következtethetünk.

Kulcsszavak: digitalizáció, mediatizáció, csíksomlyói pünkösdi búcsú, közösségi média, vizuális reprezentációk, diskurzus A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány a mediatizáció elméletét, valamint Bourdieu mezőfogalmát és tudományosmező-értelmezését alapul véve veszi szemügyre a bibliatudományi mező szerkezetét és lehetséges átalakulásait az online terek hatására. Kérdés, hogy ezen kutatási irányzat egyre erőteljesebb jelenléte az online terekben, például a YouTube-on, átalakítja-e a mező belső szerkezetét – ez egy, a mező autonómiája szempontjából kiemelten fontos felvetés. Az elméleti keret felvázolása után az írás kitér arra, hogy hozzávetőlegesen miként épül fel a bibliatudományi mező: milyen tőketípusok strukturálják, és hol helyezkednek el a mezőben a vizsgálat szempontjából fontos, YouTube-on is aktív kutatók. Ezt követően kerül sor néhány kiválasztott bibliatudományi fókuszú YouTube-csatorna elemzésére, melyeket vagy tudósok, vagy érdeklődő nem tudósok működtetnek. A tanulmány amellett érvel, hogy a YouTube online tere ambivalens hatással van a biblical studies tudományos mezőjére. Nagyobb reflektorfényt nyújt egyrészt azoknak a kutatóknak, akik nem a legnagyobb tudományos presztízzsel rendelkeznek, másrészt néhány, a tudományos mező perifériáján lévő kutatónak, harmadrészt a tudománytalan nézeteket képviselő kívülállóknak is. A bibliatudományi mezőre e fejlemények mindezidáig korlátozott hatással voltak. Másrészt nem lehet azt mondani, hogy a YouTube-csatornák csak negatív hatással bírnak, ugyanis az őket működtető érdeklődő youtuberek körében megfigyelhetők tanulási folyamatok.

Kulcsszavak: biblical studies, bibliatudomány, YouTube, tudományos mező, online terek, mediatizáció, Bourdieu A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A „rágyaloglás” a közösségi közlekedéshez vezető, gyakran alulértékelt szakasz: a kiindulóponttól az optimális megállóig tartó gyalogút. A tanulmány Kolozsvár mintázatait mutatja be nagyléptékű, OSM-alapú hálózati lekérdezésekkel. Szinoptikus táblák közlik a rágyaloglási távolságok és az ezekből számított idők nagyságrendjeit, középértékeit és területi bontásait. A közlés elsődleges adatpublikáció – gyorsjelentés, műhelytanulmány: nyers, összevethető mutatókat ad városrészi bontásban. A téma 2017–2018 óta egyetemi műhelymunka része volt; e dolgozat ennek egyik kidolgozott eredménye.

Kulcsszavak: közösségi közlekedés; gyalogos elérhetőség, OSM; adatvizualizáció; elsődleges adatközlés, Kolozsvár

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A városok kiemelt szerepköre a gazdaság, társadalom vonatkozásában tagadhatatlan. A politikai színtéren, a diplomáciai kapcsolatokban is egyre inkább döntő illetékességgel számolhatunk a városok, főként a városhálózatok részéről. A nemzetállamok mellett megjelenő hatalmi tényezők a nemzeti külpolitika vertikális széttagoltságát eredményezik, és a nemzetközi szervezetek egyre inkább a globális diplomácia asztalánál kívánnak helyet szerezni maguknak. A kutatásban olyan transznacionális tematikus hálózatokat vizsgálunk, amelyek az ún. puha (soft) hatalom gyakorlásán alapuló városdiplomáciát alkalmazzák, egy-egy globális kihívást hatékonyabban (lokális szinten, mégis a globális színtéren) kezelnek. Jelen tanulmányban az Egészséges Városok Hálózatának működésén keresztül mutatjuk be részletesebben azt a kihívást, amely a városok politikai és társadalmi napirendjén állandóan jelen van, alakítja a városi aktivitást, élhetőséget és a hatalomgyakorlás színtereit. Az elemzés megerősíti, hogy a hálózathoz való tartozás eltérő, autonóm szakpolitikai fókuszt eredményez a nemzeti standardokhoz képest. A városokra vonatkozó klaszterelemzés segítségével igazoljuk a tagság rugalmas, stratégiai kompenzáló szerepét: a legdinamikusabb klaszterbe tartozó város az innovációt egészségügyi fókusszal egészíti ki, míg a ciklikus fejlődésű városok a transznacionális reziliencia és a méltányosság révén szereznek diplomáciai reputációt, kompenzálva gazdasági hátrányaikat. A városhálózat által legitimált multilaterális diplomácia révén úgy véljük, hogy a városok képesek az élhetőségüket érintő kihívásokat transzformatív lehetőségekként szemlélni.

Kulcsszavak: városdiplomácia, transznacionális hálózatok, városhálózatok, élhetőség, együttműködés, reziliencia

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A történeti léptékű területi fejlettségi vizsgálatok számos módszertani nehézséget hordozhatnak, amelyeket jelen tanulmányban igyekszünk áthidalni. A települési részletességű humán fejlettségi index (HDI) vizsgálatán keresztül 1910 és 2022 között összesen hat időmetszetben tárjuk fel a Magyarország jelenlegi határain belüli területi különbségeket és azok alakulását, külön figyelve a fejlett centrum és elmaradott periféria térségekre. Elemzésünk rámutatott, hogy a trianoni határmegvonás nem okozta a határ mentivé váló térségek egyöntetű leszakadását 1941-re, mivel néhányuk jelentős elmaradottsága már 1910-ben is detektálható volt, valamint fejlődő zónák is azonosíthatóak voltak az új határok mentén. Több, manapság már tradicionálisan elmaradottnak tekintett térség leszakadása csak a szocializmus időszakában vált igazán érzékelhetővé (Cserehát, Ormánság, Közép-Tiszavidék). Ugyanakkor a térben kiterjedő Budapest környéki és az északnyugat-dunántúli fejlett területek, valamint Kelet-Magyarország nagyvárosi környékeinek szigetszerű zónái alkotják a centrumtérségeket. Vizsgálataink hosszú távon azt jelzik, hogy napjainkra karakteresen különülnek el a fejlett és az elmaradott településcsoportok egymástól, amelyek a fejlettségi zónák egyre határozottabb földrajzi csoportosulását is mutatják.

Kulcsszavak: centrum-periféria, HDI, fejlettségi térszerkezet, területi különbségek

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A regionális gazdaságtani szakirodalom a 2000-es évek elejétől megkülönböztetett figyelmet fordít a közép-kelet-európai országok területi fejlődési folyamatainak, konvergenciájának, ill. divergenciájának vizsgálatára. Az elemzések során alkalmazott, többnyire rövid távú, egyensúlyi modellek azonban figyelmen kívül hagyják a vizsgált területek historikus gazdaságstratégiai beágyazódottságát, a jelen gazdasági fejlődését befolyásoló múltbéli döntéseket, amelyek túlnyúlnak gazdasági és politikai ciklusokon. Tanulmányunkban a 2000–2022 közötti időszak területi gazdaságstatisztikai adatainak felhasználásával arra keresünk választ, hogy a magyar vármegyék gazdasági fejlődése mennyire pálya(út)függő, azaz milyen hatással vannak jelenünkre a múltbéli makro-, mezo- és mikro-gazdaságstratégiák, döntések, különös tekintettel a gazdaság szerkezetére, termelékenységére, technikai, technológiai színvonalára és megújulási potenciáljára. Vizsgálatunk alapján három kategóriába soroltuk gazdasági fejlődési pályájuk alapján a magyar fővárost és a vármegyéket. Ennek figyelembevételével összefoglaltuk a pályakorrekciókat támogató kívánatos lépéseket.

Kulcsszavak: gazdasági pályafüggőség, historikus beágyazódottság, vármegyék, perzisztencia

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Napjainkban a területi egyenlőtlenségek komoly kihívást jelentenek az Európai Unióban, és bár számos stratégia és intézkedés született ennek a problémának a megoldására, az egyenlőtlenségek továbbra is fennmaradnak. A szakirodalomban több kísérlet is történt a konvergencia és a területi egyenlőtlenségek csökkenésének mérésére. Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy a konvergenciafolyamat hogyan halad a Kárpát-medence országaiban a megyék szintjén mért fajlagos bruttó hozzáadott érték tekintetében, és milyen különbségek figyelhetők meg a konvergencia sebességében és tendenciájában. Eredményeim alátámasztására térben kiterjesztett konvergenciamodelleket és térbelisúlypont-módszert alkalmazok a 2005–2022 közötti időszakra vonatkozóan. Az eredmények azt mutatják, hogy a konvergencia sebessége jelentősen lassabb, ha figyelembe vesszük a térbeli interakciókat, amit a hosszabb felezési idő és a változó modellparaméterek is jeleznek. Ugyanakkor megállapítható, hogy a vizsgálati időszakban a régióban mind a szigma-, mind a béta-konvergencia kimutatható a bruttó hozzáadott érték esetében.

Kulcsszavak: bruttó hozzáadott érték, konvergencia, Kárpát-medence, térbeli autokorreláció

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Az országok és régiók felzárkózási folyamatai folyamatosan a tudományos és szakmai érdeklődés előterében vannak tekintettel azok társadalmi-gazdasági következményeire. Az elmúlt években Románia folyamatos, látványos felzárkózást mutatott az EU átlagos fejlettségéhez viszonyítva, míg a magyar gazdaság lelassult. Ezt a folyamatot a tanulmány összehasonlító szemléletben az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték időbeli alakulásával kívánja megragadni, és különböző statisztikai dekompozíciós módszerekkel felbontja annak legfontosabb hatótényezőire. Kiemelt hangsúlyt fektet a két gazdaság ágazati szerkezetére és annak változásaira. Megközelítésében a területi versenyképességnek a regionális tudományban meghonosodott fogalmából indul ki, ezért foglalkozik a demográfiai, foglalkoztatási és munkatermelékenységi mutatókkal.

Kulcsszavak: gazdasági felzárkózás, területi versenyképesség, munkatermelékenység, területi különbségek, gazdaságszerkezet

A tanulmány teljes szövege (pdf)