Adott térség versenyképességét, jövőbeli teljesítményét meghatározza lakosságmegtartó képessége, amely munkaerőpiacának mennyiségi, minőségi összetételét is befolyásolja. Ezért a gazdaság-, ill. a regionális politika kiemelt fontosságú célja a térségi vonzerő javítása, a lakosság megtartása, helyben maradásuk motiválása. Nemzetközi kutatások egyértelműen jelzik, hogy a szolgáltató szektor folyamatos térnyerése következtében jelentősen megnövekedett az alkalmazásban álló nők aránya, mely természetesen szoros összefüggést mutat a migrációs folyamatokkal is. Európa periférikus, többnyire gazdaságilag elmaradott rurális régióiban ez abban nyilvánul meg, hogy továbbra is a tradicionálisan (többségében) férfi akat foglalkoztató gazdasági alágazatok a dominánsak. Ez hozzájárulhat a különböző neműek szelektív elvándorlásához, „nőhiányt" eredményezve a fi atalabb korcsoportokban (a nők számára kevesebb munkalehetőség van, így sokan a migráció mellett döntenek). Kutatásunkban megvizsgáljuk, hogy az Európai Unió öt régiójában [(Saxony-Anhalt (Németország), Kainuu (Finnország), Västernorrland (Svédország), Észak-Alföld és Észak-Magyarország)] vizsgált régiókban feltárjuk a nők elvándorlásának okait, hatásait; felmérjük a vidéken élő fiatal nők és férfiak elvárásait, szükségleteit, illetve elemezzük az összefüggéseket a korai felnőttkorban jellemző kiegyensúlyozatlan nemi arány és a társadalmi-gazdasági fejlődés között.

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Az elmúlt három évtizedben az innováció kérdése kiemelt szerepet játszott a települések, régiók, országok fejlődésének, versenyképességének magyarázatában. Tanulmányunkban áttekintést nyújtunk ezekről a fejleményekről. Kiemeljük a társadalmi innováció kérdéskörét, amely újabb fejlődési paradigmaként körvonalazódik.

Kulcsszavak: technológiai innováció, társadalmi innováció, regionális fejlődés, gazdasági növekedés

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Mynard Keynes 1936-ban publikált, A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete c. könyve rávilágított arra, hogy a mély, globális jellegű pénzügyi és gazdasági válságok komoly hatást gyakorolnak a gazdasági gondolkodásra és a gazdaságpolitika formálóira. A bölcs tanul ebből, a balga pedig vissza-visszatér korábbi, hibásnak bizonyult elméleteihez és gyakorlatához.

Ma már az is világos, hogy ezeket a válságokat kiváltó sokkok velünk élnek, időről időre megtörik a gazdaság növekedési trendjeit, ami újra és újra felveti azt a kérdést, hogy a közgazdaságtan és a gazdaságpolitika művelői mit tanultak, tanulhatnak ebből, vagy hogy a rövid távú gazdaságpolitikai érdek a korrekciókat követően legyőzi-e a változtatási szándékokat.

A szerző tanulmányában rövid szakirodalmi visszatekintést követően számba veszi a pandémia miatt kialakult legújabb globális exogén válság hatásait és azokat a  kívánatos korrekciós irányokat, amelyek nélkül a jelenlegi válság következményei elhúzódóak lehetnek.

Kulcsszavak: válság, közgazdasági gondolkodás, gazdaságpolitika, pandémia, fenntarthatóság

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A regionális gazdaságtani szakirodalom a 2000-es évek elejétől megkülönböztetett figyelmet fordít a közép-kelet-európai országok területi fejlődési folyamatainak, konvergenciájának, ill. divergenciájának vizsgálatára. Az elemzések során alkalmazott, többnyire rövid távú, egyensúlyi modellek azonban figyelmen kívül hagyják a vizsgált területek historikus gazdaságstratégiai beágyazódottságát, a jelen gazdasági fejlődését befolyásoló múltbéli döntéseket, amelyek túlnyúlnak gazdasági és politikai ciklusokon. Tanulmányunkban a 2000–2022 közötti időszak területi gazdaságstatisztikai adatainak felhasználásával arra keresünk választ, hogy a magyar vármegyék gazdasági fejlődése mennyire pálya(út)függő, azaz milyen hatással vannak jelenünkre a múltbéli makro-, mezo- és mikro-gazdaságstratégiák, döntések, különös tekintettel a gazdaság szerkezetére, termelékenységére, technikai, technológiai színvonalára és megújulási potenciáljára. Vizsgálatunk alapján három kategóriába soroltuk gazdasági fejlődési pályájuk alapján a magyar fővárost és a vármegyéket. Ennek figyelembevételével összefoglaltuk a pályakorrekciókat támogató kívánatos lépéseket.

Kulcsszavak: gazdasági pályafüggőség, historikus beágyazódottság, vármegyék, perzisztencia

A tanulmány teljes szövege (pdf)