Hétköznapi életünk mind több és több területére ható és kiterjedő digitalizációs és mediatizációs folyamatok a vallási szférát és ennek eseményeit sem kerülik el. A csíksomlyói pünkösdi búcsút napjainkban a Kárpát-medence egyik legjelentősebb vallási és magyar nemzeti vonatkozású eseményeként szokás emlegetni, amely évente több százezer zarándokot vonz. Az utóbbi években a közösségi média egyre nagyobb szerepet játszik a búcsú megélésében és reprezentációjában. Jelen tanulmány célja, hogy feltárja, miként jelenik meg a búcsú résztvevőinek tapasztalata a Facebook közösségi oldalon, különös tekintettel a nyilvános bejegyzések képi és szöveges tartalmaira.
A kutatás kvalitatív tartalomelemzési módszerrel vizsgálja a búcsúhoz kapcsolódó nyilvános Facebook-bejegyzéseket. Az elemzés középpontjában azok a kérdések állnak, hogy a résztvevők milyen narratívákat, történeteket, jelentésrétegeket építenek fel a búcsús élményeikről. Milyen módon mesélik el a tapasztalataikat, milyen elemeket emelnek ki, hogyan strukturálják az élményeiket, és milyen érzelmi, kulturális vagy vallási üzeneteket közvetítenek a bejegyzéseik szöveges és képi tartalmaiban. A kutatás azt is megvizsgálja, hogyan ragadják meg a posztok a búcsú szellemiségét, illetve mekkora mértékben jelennek meg bennük vallási és nem vallási – például magyar nemzeti – tartalmak, és végül hogy ezekből milyen diskurzusok meglétére következtethetünk.
Kulcsszavak: digitalizáció, mediatizáció, csíksomlyói pünkösdi búcsú, közösségi média, vizuális reprezentációk, diskurzus
A tanulmány teljes szövege (pdf)
A tanulmány a mediatizáció elméletét, valamint Bourdieu mezőfogalmát és tudományosmező-értelmezését alapul véve veszi szemügyre a bibliatudományi mező szerkezetét és lehetséges átalakulásait az online terek hatására. Kérdés, hogy ezen kutatási irányzat egyre erőteljesebb jelenléte az online terekben, például a YouTube-on, átalakítja-e a mező belső szerkezetét – ez egy, a mező autonómiája szempontjából kiemelten fontos felvetés. Az elméleti keret felvázolása után az írás kitér arra, hogy hozzávetőlegesen miként épül fel a bibliatudományi mező: milyen tőketípusok strukturálják, és hol helyezkednek el a mezőben a vizsgálat szempontjából fontos, YouTube-on is aktív kutatók. Ezt követően kerül sor néhány kiválasztott bibliatudományi fókuszú YouTube-csatorna elemzésére, melyeket vagy tudósok, vagy érdeklődő nem tudósok működtetnek. A tanulmány amellett érvel, hogy a YouTube online tere ambivalens hatással van a biblical studies tudományos mezőjére. Nagyobb reflektorfényt nyújt egyrészt azoknak a kutatóknak, akik nem a legnagyobb tudományos presztízzsel rendelkeznek, másrészt néhány, a tudományos mező perifériáján lévő kutatónak, harmadrészt a tudománytalan nézeteket képviselő kívülállóknak is. A bibliatudományi mezőre e fejlemények mindezidáig korlátozott hatással voltak. Másrészt nem lehet azt mondani, hogy a YouTube-csatornák csak negatív hatással bírnak, ugyanis az őket működtető érdeklődő youtuberek körében megfigyelhetők tanulási folyamatok.
Kulcsszavak: biblical studies, bibliatudomány, YouTube, tudományos mező, online terek, mediatizáció, Bourdieu
A tanulmány teljes szövege (pdf)
Az Erdélyi Társadalom folyóirat az MTA alábbi szakterületeinek a folyóiratlistáin szerepel:
Szociológia (B),
Politikatudomány (B),
Demográfia (C),
Regionális Tudományok (D),
és a következő nemzetközi adatbázisokban jegyzett: