Jelen írás célja Carlos Moreno The 15-Minute City című könyvének kritikai értelmezése, különös tekintettel a koncepció kelet-európai alkalmazásának lehetőségeire. A tanulmány Budapest, Bukarest és Kolozsvár példáin keresztül vizsgálja, hogy a modell az adott strukturális és kulturális korlátok között milyen mértékben integrálható. A szerző amellett érvel, hogy a 15 perces város nem csupán várostervezési eszköz, hanem részvételalapú városi demokráciavízió is, ha jól alkalmazzák, nemcsak parkokat és sétálóutcákat jelenthet, hanem időt, közösséget és élhetőbb hétköznapokat is.
Kulcsszavak:15 perces város, időtudatos várostervezés, kronourbanizmus, fenntartható városfejlesztés, városi mobilitás, zöld infrastruktúra, kelet-európai városok, szocialista várostervezési örökség, közlekedéspolitika, gentrifikáció
A tanulmány elemzi azt, ahogy a Venczel Józsefről szóló szövegeknek bizonyos része kiemeli a világháborúk közötti bukaresti szociológiai iskola hatását más tényezők ellenében. Ennek körülményeit, okait értelmezi. A szerző szerint nem a Gusti-féle bukaresti szociológiai iskola (és mozgalom) hatása és szerepe van eltúlozva, mivel ez a hatás és szerep valóban kiemelkedő volt, hanem a gond azzal van, hogy ezt az önmagában fontos szerepet aránytalanul kiemelik, más körülmények, keretek rovására.
Kulcsszavak:Venczel József, Hitel folyóirat, faluszociológia, erdélyi magyarság
