Középiskolás diákok körében végzett vizsgálatra alapozva tanulmányunkban a társadalmi különbségek újratermelődésével foglalkozunk. Azon elméletekhez kapcsolódunk, amelyek az oktatással kapcsolatos attitűdöket vizsgálják, az iskolai motiváció szerepét hangsúlyozzák a társadalmi különbségek újratermelődésében. A vizsgálat során önkitöltős kérdőíves módszerrel 128 kilencedikes diákot kérdeztünk meg, adatokat gyűjtöttünk társadalmi hátterükről, iskolai motivációjukról, tanulási stratégiáik fejlettségéről, valamint arról, hogy tanulás közben milyen gyakran élik át a pozitív áramlatélményt. Az eredmények azt mutatják, hogy szignifikáns különbségek vannak a különböző társadalmi csoportok között az iskolai motivációs mintákban, tanulási stratégiák fejlettségében, valamint azt is láttuk, hogy szignifikáns kapcsolat van a különböző tanulási motivációs tényezők illetve az alkalmazott tanulási stratégiák fejlettsége között. A tanulási stratégiák fejlettsége nagyban befolyásolja a tanulás közben átélt élmények minőségét, ezáltal az iskolával kapcsolatos attitűdök alakulását.
Elemzésemben az erdélyi magyarok vallásosságának a sajátosságait vizsgáljuk. A vallási változással kapcsolatos szociológiai elméletek (korántsem teljes körű) összefoglalása után – kérdőíves kutatások eredményei alapján –, az erdélyi magyarok vallásosságának mértékét és sajátosságait a romániai románok és a magyarországi magyarok vallásosságával vetjük össze. Az elemzés eredményeként megállapítjuk, hogy a vallásgyakorlás nyilvános-közösségi dimenziójában az erdélyiek mind a magyarországiaknál, mind a románoknál vallásosabbak, az egyes hittartalmak elfogadottsága tekintetében viszont a románoknál kissé kevésbé vallásosak. Az erdélyiek magas fokú vallásosságát a kisebbségi helyzet sajátosságával magyarázzuk. Kiss Dénes – BBTE Szociológia Tanszék, Kolozsvár