Részletek

Készült: 2021. március 07.

Jelen tanulmány szociális szolgáltatásokat nyújtó szervezetek főbb konfliktusainak okait és típusait vizsgálja félig strukturált interjúk által. Egy romániai nonprofit szervezet székhelyén dolgozó tíz alkalmazottal készült mélyinterjúkkal, valamint a civil szervezetek főbb kihívásaira irányuló tanulmányok konzultálásával arra igyekeztem választ keresni, hogyan befolyásolják a munkahelyi konfliktusok a nonprofit szervezeteket, hogyan kezelik az alkalmazottak a nézeteltéréseiket, valamint milyen típusú konfliktusok fordulnak elő leggyakrabban a civil szférában dolgozók körében. A szervezeten belül négy vezető pozíciót betöltő személlyel, két koordinátorral és a végrehajtó csapat tagjával készült mélyinterjú. Ezen interjúk alapján kiderült, a konfliktusok gyökerei a humánerőforrás-részleg túlterheltségében, a munkahelyi motiválás hiányában és az intézményi döntések átláthatatlanságában találhatóak. Ezeket a problémákat a vizsgált szervezet esetében nagymértékben a forráshiány okozza. Ugyanakkor a bizonytalanság, pénzügyi terhek és a finanszírozási projektek végrehajtásával kapcsolatos bürokrácia ellenére is sikeresek a célcsoportokat érintő tevékenységek, az alkalmazottak visszajelzései alapján a célcsoportok reakciója nagy motiválóerő, amelynek segítségével könnyebben átvészelhetőek a belső konfliktusok is.

Kulcsszavak: konfliktus, humán erőforrások, döntéshozás, teljesítmény, következmények, alkalmazottak perspektívája

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Részletek

Készült: 2021. március 07.

Az elmúlt évtizedekben az innovációkutatásnak fontos szerep jutott a helyi és regionális gazdasági fejlődés tényezőinek feltárásában. Ma az általánosan elfogadott tudományos kánon része, hogy az innováció különböző formái (technológiai, üzleti és társadalmi innováció) meghatározó szerepet játszanak a városok, régiók, országok gazdasági fejlődésében, versenyképességének alakulásában. A fenti összefüggés arra mutat rá, hogy az innováció fontos tényezője a társadalom térbeliségének, ugyanakkor a földrajz, pontosabban a földrajzi távolság vagy közelség (proximitás) egyik meghatározó eleme az innovációnak. Jelen tanulmányunkban áttekintést nyújtunk az „innováció földrajzának”, pontosabban a „társadalmi innováció földrajzának” legújabb elméleti és empirikus kutatási fejleményeiről, magyarországi alkalmazással.

Kulcsszavak: társadalmi innováció, társadalmi innováció földrajza, regionális fejlődés, földrajzi közelség

A tanulmány teljes szövege (pdf)