Az egyenlőség a munka világában napjainkban is fontos kérdésfelvetés, ugyanis a nők és a férfiak közötti különbségek a munkaerőpiacon továbbra is léteznek. Jogos lehet a kérdés, hogy egy olyan univerzális és nyílt világban, mint a zene, léteznek-e ezek a különbségek. Kutatásomban arra keresem a választ, hogy milyen hasonlóságok és különbségek vannak a férfi és női zenei előadóművészek pályaképről kialakított narratívái között Erdélyben. A nemi egyenlőtlenség Erdély vonatkozásában egy alulkutatott téma, főleg kvalitatív módszerekkel, hiszen mint minden nemzeti kisebbség esetében, a közbeszéd és a tudomány egyaránt érzékenyebb az etnikai dimenzióra. A tanulmány célja feltárni azt, hogy klasszikus zenével foglalkozó férfiak és nők miként konstruálják meg szakmai életútjuk történetét, és mindebben hogyan jelenik meg, illetve meghatározó-e a beszélő neme. A hasonlóságok és különbségek felderítése érdekében félig strukturált interjúkat készítettem Erdély nagyvárosaiban filharmóniáknál és operáknál alkalmazott zenei előadóművészekkel.

Kulcsszavak: klasszikus zene, nemi egyenlőtlenség, szegregáció, prekarizálódó munka, munkamagánélet egyensúly, anyaság

A tanulmány teljes szövege (pdf)