A tanulmány során a munka értelmezéseit és a munkavégzési módoknak változásait vizsgálom, modern vállalati szférában dolgozó erdélyi fiatalok nézőpontjain keresztül. A kutatás empirikus adatait a fiatalokkal végzett egyéni, félig strukturált interjúk és az általuk kitöltött személyi adatlap által szolgáltatott információk képezik. A kutatás első kérdése során a környezet hatásait vizsgálom arra vonatkozólag, hogy mit jelent számukra a munka és hogyan határozzák meg az értelmes munka fogalmát. A második kérdés esetében arra voltam kíváncsi, hogy milyen szempontok szerint élvez prioritást a munka gazdasági jellege a morális jelleggel szemben, illetve milyen formában változtatna az életszervezésükön, ha az anyagi javak munka nélkül is adottak lennének. A harmadik kérdést arra az etikai dilemmára alapozom, amely az erőforrás kizsákmányolásán, ezáltal az emberi méltóság kérdésén alapszik. Az eredmények azt mutatják, hogy a korai szocializációs közegekben szerzett tapasztalatok meghatározzák, hogy mit jelent az egyén számára a munka – a család és a tanárok szerepe vált hangsúlyossá annak tekintetében, hogy milyen elvek szerint szervezik meg munkájukat és a közösségben való részvételüket. Utóbbinak jelentősége van annak okán is, hogy eleve adott anyagi javak mellett is kötelességüknek éreznék, hogy a közösség javára cselekedjenek. A tanulmány egyik fontos állítása: a munkavégzés morális jellege nem tűnik el teljesen a modern munkaerőpiac szabályai ellenére sem.
Kulcsszavak: értelmes munka, emberi méltóság, feltétel nélküli alapjövedelem, közösség, fiata munkavállalók, vállalati szféra
