Tanulmányunk célja, hogy átfogó képet adjon a magyarországi gyermekvédelmi rendszerről, különös tekintettel a nevelőszülői gondozásra és a gyermekek rezilienciájának alakulására. A tanulmány bemutatja a jelenlegi intézményi struktúrát és a nevelőszülői gondozás specifikus kihívásait. Különös figyelmet fordít a nevelésbe vételt megelőző időszakban szerzett traumatikus tapasztalatok károsító hatására. A kutatás tematikus tartalomelemzés segítségével feltárja a nevelőszülők felkészültségét, a viselkedési problémák kezelését, valamint a szabadidős tevékenységek és a megküzdési technikák szerepét a gyermekek rezilienciájának fejlesztésében. Az eredmények alapján javaslatokat fogalmaz meg a nevelőszülők támogatására és a gyermekvédelmi rendszer hatékonyságának növelésére.

Kulcsszavak: gyermekvédelem, reziliencia, viselkedési problémák, kötődés, nevelőszülők, biológiai család, szabadidő

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány során a munka értelmezéseit és a munkavégzési módoknak változásait vizsgálom, modern vállalati szférában dolgozó erdélyi fiatalok nézőpontjain keresztül. A kutatás empirikus adatait a fiatalokkal végzett egyéni, félig strukturált interjúk és az általuk kitöltött személyi adatlap által szolgáltatott információk képezik. A kutatás első kérdése során a környezet hatásait vizsgálom arra vonatkozólag, hogy mit jelent számukra a munka és hogyan határozzák meg az értelmes munka fogalmát. A második kérdés esetében arra voltam kíváncsi, hogy milyen szempontok szerint élvez prioritást a munka gazdasági jellege a morális jelleggel szemben, illetve milyen formában változtatna az életszervezésükön, ha az anyagi javak munka nélkül is adottak lennének. A harmadik kérdést arra az etikai dilemmára alapozom, amely az erőforrás kizsákmányolásán, ezáltal az emberi méltóság kérdésén alapszik. Az eredmények azt mutatják, hogy a korai szocializációs közegekben szerzett tapasztalatok meghatározzák, hogy mit jelent az egyén számára a munka – a család és a tanárok szerepe vált hangsúlyossá annak tekintetében, hogy milyen elvek szerint szervezik meg munkájukat és a közösségben való részvételüket. Utóbbinak jelentősége van annak okán is, hogy eleve adott anyagi javak mellett is kötelességüknek éreznék, hogy a közösség javára cselekedjenek. A tanulmány egyik fontos állítása: a munkavégzés morális jellege nem tűnik el teljesen a modern munkaerőpiac szabályai ellenére sem.

Kulcsszavak: értelmes munka, emberi méltóság, feltétel nélküli alapjövedelem, közösség, fiata munkavállalók, vállalati szféra

A tanulmány teljes szövege (pdf)

A tanulmány Zetelaka községében vizsgálja a medvék és az emberek közötti interakciókat, különös figyelmet szentelve a turizmus hatásaira. A község környezeti és társadalmi szempontból is jelentős barnamedve-populációval rendelkezik, amely a turisták számára vonzó látványosságot jelent. Azonban a medvék és az emberek közötti közeledés nemcsak ökológiai, hanem társadalmi feszültségeket is generál. A tanulmány feltárja, hogy a medvék elfogadottsága a községben attól függ, hogy azok milyen távolságra kerülnek az emberek mindennapi életétől. A turizmus, különösen a fokozódó turistalátogatottság, közvetlen hatással van az ökológiai egyensúlyra és a medvék viselkedésére, ami hosszú távon közösségi és természetvédelmi problémákhoz vezethet.

Kulcsszavak: ember-állat interakciók, turizmus hatása, turizmus branding, medve elfogadottság, közösségi narratívák, természetvédelem, fenntarthatóság, ökológiai problémák, Zetelaka, társadalmi konfliktusok

A tanulmány teljes szövege (pdf)

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy mi jellemzi az erdélyi magyarok nemi egyenlőségről vagy gender ideológiáról alkotott véleményét, illetve milyen szociodemográfiai jellemzők alakítják az egyének vélekedését, nézeteit. A kutatás a European Values Study 2019-2020-as adataira, annak erdélyi magyarokból álló almintájára épül. Elemzésünk jelentőségét nem csak az adja, hogy a nemi egyenlőtlenség, illetve az ahhoz való viszonyulási módok egyfajta vakfoltját képezik az erdélyi magyarságra vonatkozó vizsgálatoknak, hanem az is, hogy a női emancipációt jellemző ún. megrekedt forradalomban kiemelt jelentősége van az értékrendeknek és ideológiáknak. Adataink igazolják Begall és munkatársainak friss eredményeit, akik szerint a gender ideológiák nem egysíkúak, hanem többdimenziósak, és eltérő változók alakítják a nők magánéleti-gondoskodó és nyilvános szerepvállalásával kapcsolatos véleményeket. Női perspektívából nézve az adatok a megrekedt forradalom valóságát tükrözik: a nők egyrészt interiorizálták a liberális feminizmus felhívását, hogy vegyék kezükbe sorsukat, és törekedjenek szakmai kiteljesedésre, ez viszont feszültségben áll azzal a társadalmi konszenzussal, hogy a gondoskodás és anyaság esszenciálisan a nőkhöz kötődik, másrészt pedig erőfeszítéseik jelentős ellenszélben történnek, miután a férfiak már kevésbé támogatóak a nők szakmai törekvéseivel szemben.

Kulcsszavak: nemi egyenlőség, gender ideológiák, gondoskodási válság, anyaság, erdélyi magyarok

A tanulmány teljes szövege (pdf)