Elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy az épített örökség olyan kivételes eseteihez, mint egy barokk kastély, hogyan viszonyul a társadalmi környezetük, konkrétan egy faluközösség. E viszonyulást a kastéllyal kapcsolatos pozitív és negatív beszédmódok toposzainak azonosításával vizsgáltuk, majd az eltérő diskurzusok mögött álló helyi társadalmi csoportokat próbáltuk azonosítani. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a helyi közösség számára a kastély nem pusztán egy épületet jelent, hanem az épület, annak tulajdonosai és a hozzá tartozó gazdasági-társadalmi ügyletek együttesét. Az épített örökség e vetületeinek köszönhetően a vele szembeni viszonyulásokat különböző motivációk határozzák meg, az épület műértékének elismerése mellett a tulajdonosokkal szembeni érzelmi viszonyok, valamint a tulajdonosok közösségen belüli (vélt vagy valós) státustörekvéseiben, illetve az épülethez kapcsolódó gazdasági tevékenységben való érdekeltség/ellenérdekeltség. Az adatgyűjtéshez kvalitatív módszereket használtunk.

Kulcsszavak: épített örökség, kastély, társadalmi környezet

A tanulmány teljes szövege (pdf)