A tanulmány tizenkét Hargita megyei keresztény vállalkozó narratíváján keresztül vizsgálja, hogy a vallásos meggyőződés miként hat a vállalkozások jövőképére, küldetésére, értékrendjére és működésére. A kvalitatív kutatás célja annak feltárása, hogyan jelennek meg a keresztény hitből fakadó elvek a szervezeti gyakorlatban. A félig strukturált interjúk alapján készült elemzés külön figyelmet fordít a vezetői szerepekre, a szervezeti kommunikációra, a munkatársak közötti kapcsolatokra, valamint a konfliktuskezelési és bérezési gyakorlatokra.
Az eredmények azt mutatják, hogy bár a keresztény értékek hangsúlyosan jelen vannak a vállalkozók narratíváiban, ezek intézményesülése, illetve strukturált beépülése a szervezeti működésbe többnyire elmarad. A menedzsmentgyakorlatok döntően pragmatikusak, és csak ritka esetben tükröznek tudatosan alkalmazott keresztény menedzsmentmodelleket.
A keresztény értékek így jellemzően a közösségépítés, az etikus üzletvitel és a szolgáló vezetés mindennapi gyakorlatában öltenek testet.
A tanulmány a vallás és a vállalkozás közötti kapcsolat empirikus feltárásához járul hozzá egy kelet-közép-európai, többfelekezetű kontextusban.
Kulcsszavak: keresztény vállalkozás, szervezeti kultúra, szolgáló vezetés, etikus üzletvitel, Hargita megye, kvalitatív kutatás
